Film-Virage Kulturális Egyesület

viragelogo-szovegbelul.png

Facebook oldaldoboz

Címkék

#abszurd (1) #ADRIEN BRODY (1) #akciófilm (1) #Asteroid City (1) #A vámpír árnyéka (1) #blöff (1) #bram stoker (1) #Bram Stoker Drakula (1) #Christopher Lee (1) #christopher lee (1) #dracula (2) #drakula (1) #Drakula és a Nosferatu (1) #Dreyer Vámpír (1) #EDWARD NORTON (1) #film a filmben (1) #Fogadó a Repülő Sárkányhoz (1) #Fortune hadművelet (1) #Francia Kiadás (1) #gótikus horror (1) #guy ritchie (1) #HONG CHAU (1) #horror (1) #horror vígjáték (1) #JASON SCHWARTZMAN (1) #jason statham (1) #JEFFREY WRIGHT (1) #Jeff Goldblum (1) #kapcsolatfüggő (1) #kémfilm (1) #levélregény (1) #LIEV SCHREIBER (1) #lugosi béla (1) #MARGOT ROBBIE (1) #MATT DILLON (1) #MAYA HAWKE (1) #meta (1) #Murnau (1) #nicholas hoult (2) #nicolas cage (2) #Nosferatu (1) #nosferatu (1) #Operation Fortune (1) #posztmodern (1) #renfield (1) #Renfield (1) #SCARLETT JOHANSSON (1) #STEPHEN PARK (1) #STEVE CARELL (1) #szimmetria (1) #TILDA SWINTON (1) #TOM HANKS (1) #universal (1) #vígjáték (1) #Wes Anderson (1) #WILLEM DAFOE (1) # vámpír (1) Andrew (1) Angela Bassett (1) anima (1) animáció (1) animus (1) Arany Medve (1) Batman (3) Berlini Filmfesztivál (1) Borbély Alexandra (1) Bosszúállók (2) boszorkány (1) Carl Gustav Jung (1) Chadwick Boseman (1) christian bale (1) christopher nolan (1) Columbia (1) comics (3) cziegler (1) Dakota Johnson (1) Dario Argento (1) DC (1) Disney (2) disney (1) Doktor Strange (1) élőhalott (1) Emma (1) Enyedi Ildikó (1) fan service (1) Fekete Párduc (1) Fekete Párduc 2. (1) feminizmus (1) filmszemle (3) folytatás (1) függetlenfilm (1) Garfield (1) gender studies (1) George A. Romero (1) gyász (1) horror (2) Hulk (1) Ifans (1) interjú (1) iszlamista (1) joaquin phoenix (1) Joker (1) Jung (1) képregény (1) képregényfilm (1) kommunizmus (1) kritika (1) Lee (1) Letitia Wright (1) Luca Guadagnino (1) Ludwig Göransson (1) Lupita Nyongo (1) magyar film (1) Martin Freeman (1) Marvel (3) Marvel-film (1) MCU (1) mese (1) Morcsányi Géza (1) Namor (1) NSZK (1) Pókember (2) politika (1) pszichoanalízis (1) robert de niro (1) Ryan Coogler (1) sándor (1) shrek (1) Shuri (1) sorozatok (1) Stan (2) Stephen King (1) Stone (1) superman (1) szuperhős (3) Talocan (1) társadalmi nem (1) TChalla (1) Tenoch Huerta (1) terrorizmus (1) Thanos (1) Tilda Swinton (1) tim burton (1) titán (1) todd phillips (1) Tom Savini (1) v1 (1) Vasember (1) virage gomba (1) wicca (1) Winston Duke (1) zombi (1) Címkefelhő

Cserhalmi Sára interjú

2012.12.10. 09:51 Virage

Több mint fél évvel az ún. fapados Filmszemle után októberben végre a mozikban Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című nagyjátékfilmje. A februári mustrán vetített félkész verzióhoz képest egy 14 perccel rövidebb és jobban kidolgozottabb művet láthat a nagyérdemű. 

A több hónapig tartó utómunkálatok során számos hosszúra nyúlt jelenet lerövidült, melynek köszönhetően a teljes alkotás szerkezete feszesebb lett, emellett tisztábbak a hangok és szebbek a fények.

 

A film hosszadalmas elkészülésének folyamatáról, valamint a közelmúltról és a jelenről kérdeztük a film rendezőnőjét.

 

„Nemcsak a múltról, hanem a jelenről is beszélni kell.”

Interjú Cserhalmi Sárával, a Drága besúgott barátaim rendező-forgatókönyvírónőjével

Írta: Zalán Márk

 

 

dsz307531.JPG

1. ábra Cserhalmi Sára (fotó: Dudás Szabolcs)

 

Virage: A Drága besúgott barátaim meglehetősen hosszú utat járt be, míg eljutott a hazai mozikba. A Filmszemlén levetítették a még nem teljesen kész verziót, majd pár napig arról lehetett olvasni, hogy nem fogják bemutatni Karlovy Varyban, azután mégis, végül szeptember 13-án került a közönség elé a végleges változat. Neked, mint a film rendezőjének és írójának milyen érzés volt mindezt átélni?

Cserhalmi Sára: Az utóbbi 3-4 évben ezzel a filmmel telik az életem. Megírtam a forgatókönyvet és tulajdonképpen nem is tudtam kizárni a gondolataimból. Amikor az előkészítési szakaszban voltunk, akkor próbáltam másra gondolni, de egyszerűen nem sikerült. A nap huszonnégy órájában csak az ment a fejemben, hogy mit hogyan kellene megoldani, bizonyos jeleneteket hogyan lehetne felvenni, hogy mi mit jelent. Egyszerűen képtelen voltam kilépni belőle. Leforgattuk és következett a vágás időszaka, amiben nagyon sok munkám van, egyrészt azért, mert diplomafilm, másrészt nem volt körülöttünk olyan stáb, mint egy „normális” filmnél, ahol van például utómunka, supervisor, stb. Ezeket mind nekem kellett megcsinálni, úgyhogy nagyon sokat foglalkoztam a filmmel. Eljutottam vele Berlinbe az utómunka kapcsán, mert ott végeztük a fényelést. Nagyon jó élmény volt látni, hogy ott hogyan dolgoznak. Itthon is volt egy fényelési szakasz, de teljesen más metódusban dolgoznak a magyarok. Azt hiszem, kitanultam egy-két szakmát a film készítése során.

 

V: Melyik szakasz tartott a leghosszabb ideig?

CSS: A forgatókönyv hosszúsága először egy rövidfilmnek felelt meg, azután nagyjátékfilm lett belőle. Kb. egy évig írtam, maga a forgatás pedig nagyjából húsz napig tartott. Az utómunka viszont rettenetesen sok időt vett igénybe.    

 

draga_besugott_barataim7.JPG

2. ábra Cserhalmi György, a Drága besúgott barátaim c. film egyik főszereplője

 

V: Mi volt az oka a témaválasztásodnak? Miért pont ügynökfilm?

CSS: Most már azért szeretnék megszabadulni attól, hogy ez ügynökfilm. Az ügynökségnek nem azt az oldalát próbáltam megtalálni, amit a többi filmben ábrázolnak, hogy régen ez miképpen zajlott, hanem mindig is az érdekelt, hogy ma hogyan élnek ezek az emberek. Nagyon régen motoszkált a fejemben, hogy a témával kellene valamit kezdeni, mert ez egy olyan probléma, ami el van hallgatva, nagyon mélyen érint embereket és látom benne a konfliktust, a drámát, ami jó alap egy filmhez. Úgy gondoltam, hogy érdemes olyan témát választani, ami társadalmi szempontból érzékeny területet érint. Azoknál a rendezőknél, akiket szeretek, mindig megfigyeltem ezt az érzékenységet.

 

V: Kik ezek a rendezők?

CSS: Most éppen pont Fassbinderre gondoltam, mert őt nagyon kedvelem. Sokakat szeretek még, de ezeket mindig elmondom. Jobban kedvelem a keleti, kelet-európai filmeket, mint például az iráni vagy cseh műveket, az amerikaiakban viszont nem vagyok jártas.

 

V: Miért tartod fontosnak, hogy a közelmúltról beszéljünk?

CSS: Nem csak a múltról, hanem a jelenről is beszélni kell. Ha végignézzük a történelmünket, akkor mindig valamilyen nagyhatalom, vagy vezető után mentünk, és a magyarokban valahogy azt érzem, hogy sohasem vállaltunk felelősséget a tettekért, hanem mindig valahova beálltunk. Emiatt, ha lehet így fogalmazni, amikor hibákat követ el egy nemzet, akkor nagyon könnyű ráfogni az adott helyzetre, vagy azokra, akik az adott időszakban irányították az országot. Azért itt bizonyos helyzetekben egyéni felelősségvállalások is történhetnek, tehát lehet azt mondani, hogy „igen” vagy „nem”. Ha nem nézünk szembe azzal, hogy mi a saját felelősségünk, akkor szerintem nagyon nehéz előrelépni. Például a németek, ahol most tartanak, szerintem részben annak köszönhető, hogy képesek voltak szembenézni saját rémtetteikkel.

 

V: Úgy érzed, hogy mi ezt még nem tettünk meg?

CSS: Határozottan így érzem. Mindig van egy oldal, amelyik mentegeti magát, és hangoztatja, hogy milyen jó dolgokat tettek. Szerintem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politikusok nem kérnek bocsánatot, pedig lebuknak. Megfigyeltem, hogy máshol kiállnak, és azt tudják mondani, hogy „hibáztam”. Amúgy ez sem túl jó, hogy mindent el lehet intézni egy bocsánatkéréssel, de legalább bocsánatot kér. Ez a sunnyogás nekem nagyon nem szimpatikus, ahogy az sem, hogy mindenki a politikai dolgokról beszélget asztaltársaságoknál.

 

V: A film napjainkban játszódik, ám nagyon sok jelenete olyan helyszíneken és megvilágításban látható, mintha legalább harminc évet visszaugranánk az időben. Tudatos volt részedről a múlt és jelen összemosása?

CSS: Igen. Rengeteg olyan hely található a városban, amelyek szinte semmit nem változtak az évtizedek alatt. Nemcsak a retro vonal miatt, tehát hogy direkt úgy alakítják át az épületeket, vagy a belsőket, hanem amúgy is olyan állapotban vannak, gondolok itt például a filmbeli kocsmára, az étteremre, vagy a kórházra, amik szinte ugyanúgy néznek ki.    

draga_besugott_barataim10 (1).JPG

3. ábra Jelenet a Drága besúgott barátaim c. filmből , középen Derzsi János, a film másik főszereplője

 

V: Hogyan fogadták a filmedet Karlovy Vary-ban? 

CSS: Nagyon jól fogadták. A sajtóvetítés előtt ellenőriztem, hogy minden rendben van-e. A szervezők közölték, hogy ne ijedjek meg, mert a sajtóvetítéseken nagyon kevesen szoktak lenni, ehhez képest teltház volt, és akadtak olyanok is, akik nem fértek be. A végén nagy taps fogadta a filmet, aminek nagyon örültem. Utána még két vetítést tartottak a közönségnek, ahol szintén megteltek a termek, tapsoltak, ott maradtak a beszélgetésen, gratuláltak, meghívtak más fesztiválokra. Szóval elég jól sikerült.

 

V: Milyen más fesztiválokra látogatsz el még a filmeddel?

CSS: Most Varsóba megyek és meghívtak Los Angelesbe is, de ott még nincsen hivatalos bejelentés, úgyhogy azt még meglátjuk. Kisebb fesztiválokra még mehetek. Nagyon vágyom olyan országokra, ahonnan szeretem nézni a filmeket is. Például Jereván nagy álmom volt, de nem tudom, hogy most mennyire lehet oda elmenni.

Tekintse meg a filmről korábbi cikkünket: A magyar film él. Egyelőre.

Címkék: interjú cserhalmi sara

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://virage.blog.hu/api/trackback/id/tr524957356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása