Film-Virage Kulturális Egyesület

viragelogo-szovegbelul.png

Facebook oldaldoboz

A 23. Titanic Filmfesztivál kincsei: TANNA

2016.05.07. 17:41 Virage

 

Írta: Danileszk Rita

A Tittitanicfilmfest_anim_logo_3.pnganic Filmfesztivál idei, ausztrál-vanuatui nemzetiségű nyitófilmje valódi csemegének bizonyult. A két ausztrál filmrendező, Martin Butler és Bentley Dean ugyanis nem mindennapi alkotást tettek le az asztalra. A Tanna, a csendes-óceáni szigetek egyikén élő, Yakel nevű törzs igaz történeten alapuló mondájából készült filmdráma. Az európai embernek nem teljesen ismeretlen Rómeó és Júlia történet, melyben a törzs tagjai maguk alakítják mitikus hőseiket, az ősi tradíciók megdöntésének tükrében morális leckével is szolgál – tulajdonképpen az egész emberiségnek.

 tanna5.jpg

Tehát egy csendes-óceáni kis szigeten járunk, egy trópusi paradicsomban, ahol a törzsi élet a hagyományoknak megfelelően folyik. A konfliktus azonban éppen a tradíciók felrúgása miatt pattan ki, amikor a fiatal lány, Wawa és a törzsfőnök unokája, Dain egymásba szeretnek (nincs szabad párválasztás). Ráadásul a közösség a frissen megpecsételt békeszerződés jegyében Wawát odaígéri a szomszédos törzsnek mennyasszonyként.  A szerelmesek azonban megszöknek, az ellenséges törzs harcosai pedig a nyomukba erednek, hogy megöljék Daint és visszahozzák Wawát.  A fiatalok végül annál a vulkánnál hozzák meg végzetes döntésüket, mely a helyi törzsek természeti istenhitét szimbolizálja, tradícióit megalapozza, a tisztán látást, élet és halál két pólusát egyszerre képviseli. A szerelmesek hangján megszólaló, és az ő mondanivalójukat tolmácsoló sámán pedig felnyitja a hátrahagyott gyászolók szemét: eljött a változtatás ideje.

Több szempontból is érdekes és izgalmas alkotás a Tanna. Az európai szemnek furcsa, ezért kezdetben bizony mosolyogni való a törzsi „divat” a maga színes és sokfunkciós női fűruháival, a fej növényekkel történő díszítésével, ill. a férfiak ágyéktokjával. (Érdekesség, hogy a film bemutatóján a szereplők ugyanilyen viseletben jelentek meg, sőt, egészen bizarr a Tanna facebook oldala, ahol a Wawa anyukáját alakító (?) asszony  fűruhás viseletben a film DVD-kiadásával a kezében mosolyog bele a kamerába. )

tanna1.jpg

A szereplőktől ne várjunk Oscar-díjas alakításokat, amit azonban adnak, ennél sokkal eredetibb és őszintébb. Mivel valószínűleg nem sokan beszélik a Yakul törzs nyelvét, ezért nem eldönthető, hogy a párbeszédek a szereplők amatőr volta, vagy a nyelvi dallam és gesztusvilág idegensége miatt hatnak furcsának számunkra. Ám ez mit sem von le a film élvezhetőségéből, hiszen a karakterek nagyon is élnek, a legjobb értelemben véve „jelen vannak”.  Ráadásul a cselekményt nagyrészt Wawa húgának szemszögéből látjuk, aki nem csupán szemlélője, de aktív cselekvője is a sztorinak, és a kislány alakítása például egyáltalán nem marad el egyetlen képzett színészétől sem.  A megértést és átélést amúgy nagyban segíti a film vizuális világának kivételessége, a sajátos atmoszférateremtés, melynek köszönhetően például a moziszékben ülve mi is megérzünk valamit abból a magasztos, haragvó, ugyanakkor megnyugtató biztonságot adó felsőbbrendű erőből, melyet a vulkán szimbolizál a filmben.

tanna2.jpg

A történet viszonylag lassú folyású, elbeszélésmódja valóban mondához hasonlatos, ám a cselekmény korban történő elhelyezése, pontosabban a „mikorra” való ráismerés, az értelmezés egy újabb dimenzióját nyitja meg. Ugyanis sokáig nem fel sem vetődött bennem a „mikor játszódik a történet” kérdése. A meglepetés akkor ért, amikor kiléptünk ebből az egzotikus törzsi világból, először a sámán-nagypapa által, aki az unokáját, Wawát éppen azzal az érvvel szeretné rábírni az érdekházasságra, hogy ez az európai királyi családokban is bevett szokás.  Ezt bizonyítandó elővesz egy újságot, melynek fotóin a brit arisztokrácia krémje mellett öltönyben és nyakkendőben ott feszít ő maga is.  A szerelmesek szökésével is kitekintést nyerünk a sziget azon szegleteibe – újabb meglepetés -, ahol egy másik törzs tagja, aki szövetből készült, európai stílusú ruhát visel, modern lőfegyverrel védi a saját terület határait, ill. a helyi keresztény közösség közé csöppenve szintén felismerjük korunk öltözködési stílusának nyomait. A történetet ettől kezdve már nem érezzük oly messzinek, sőt, a szereplők mondahősökből hús-vér alakokká válnak, akiknek hirtelen közük lesz jelen valóságunkhoz. Ekkor kezdjük pedzegetni, hogy olyan alkotást van szerencsénk nézni, ami tulajdonképpen az emberiség eszmei fejlődését mutatja be egyetlen történetbe ágyazva. Ám a  Tanna nem csupán kulturális antropológiai szempontjából izgalmas mű, a film rétegei úgy folynak és olvadnak egymásba, mint a vulkáni láva.

tanna_key_still_1.jpg

A törzsi háborúk miatt a maroknyi közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, így az emberi élet valóban a legszentebb számukra. Még a bosszúról is lemondanak, hogy kössenek egy amúgy méltánytalan békeszerződést. A fiatalok azonban ehhez képest sokkal többet, vagy ha úgy tetszik, a közösség érdekeihez képest sokkal kevesebbet akarnak: a körülmények dacára együtt lenni.  Ám ezt senki nem veszi komolyan. Ahogy a Rómeó és Júliában, itt is ütközik egy hagyományos és egy új szemléletmód, melynek összeférhetetlenségét csupán a tragédia tudja fel- és megoldani.  A fiatalok öngyilkossága – ráadásul éppen a legszentebb helyen elkövetve – tehát nem véletlenül rázza meg, és taszítja teljes értetlenségbe a törzseket. Mindkét közösség veszteséget szenved, hiszen egy pillanatig sem hitték, hogy ne tudnák a fiatalokon érvényesíteni akaratukat. Ez a szokásjog, az ellenkezője elképzelhetetlen.  Az természetközeli élet, a nem látható, a film során mégis többször megnyilvánuló szellemi világ, mely segíti őket a döntéseikben mindenképp hozzájárul a változásra való nyitottságukhoz.  A tragédiát követő belátás és békekötés, vagyis a változtatni akarás és tudás, éppen emiatt logikus következmény. És ezzel a nagyon egyszerű gesztussal és döntéssel, tulajdonképpen szintet is lépnek az emberi gondolkodásban, hogy saját jövendő generációik számára egy élhetőbb világot teremtsenek.


tanna4.jpg

Az alkotók történetükkel nem titkoltan tanítani szeretnék nézőjüket, és teszik mindezt rendkívüli egyszerűséggel, intelligens módon. A Tanna a nagybetűs EMBER elé tart tehát kicsinyített tükröt, melyből saját történelmünk néz vissza ránk. Ráadásként a film alternatívát is kínál arra, hogy a béke igenis megköthető, sőt, fenntartható, még úgy is, pontosabban főleg úgy, hogy nem felejtjük el a múltunkat.  A lezárás és megoldás talán túlságosan is egyszerűnek tűnik a hosszas kibontás után, de a film szerint a józan emberi felismerés valóban lehet ennyire egyszerű is.  A szükséges konzekvenciákat pedig muszáj kimondani, megmutatni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen. Példabeszéd, mese vagy monda, a műfaji keret már nem lényeges. A néző számára mindazonáltal a katarzis élménye nem marad el, ahogy a zárójelenetbeli össznépi ünnepség sem, melyben a fellélegzést, feloldozást éppen a közösségek együtt táncolása, a következő generáció önfeledt örömének megmutatása adja.

 

A Tanna előzetese az alábbi linken tekinthető meg:  https://www.youtube.com/watch?v=TMmpaj3K7dY

Szólj hozzá!

A 23. Titanic Filmfesztivál díjazottjai: Démonok és Evolúció

2016.04.26. 15:37 Virage

Április 7-től tíz napon át a kortárs magyar és nemzetközi filmes termés legjava mutatkozott be a budapesti Titanic Filmfesztiválon. Az idén 23. alkalommal megrendezett mustrán az öt tematikus szekción kívül versenyprogram is volt: a világ minden tájáról érkező kilenc film közül került ki a nemzetközi zsűri által odaítélt Hullámtörők díj. A díjat a péntek esti, filmvetítéssel követett gálaeseményen adták át az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

 
demonok.jpgPhilippe Lesage: Démonok

A Hullámtörők díj nyertese – Démonok

 A 2016-os Titanic zsűrijének döntését péntek este, az Uránia Nemzeti Filmszínház nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Hrönn Marinósdóttir, a reykjavíki filmfesztivál igazgatója, valamint Reisz Gábor és Ujj Mészáros Károly filmrendezők voltak.

A zsűri a Hullámtörők díjat, a Titanic fődíját a Kanadából érkező Démonok című filmnek ítélte. Az alkotás „a tartalom és a forma különleges egységét teremtette meg nagyon fegyelmezett, kifinomult és leegyszerűsített stílusban, finoman ábrázolva fiatal és túlérzékeny hősének fejlődéstörténetét, aki szembesülni kénytelen a felnőttek érthetetlen és frusztrált világával” – indokolta döntését a zsűri. 

A kanadai rendező, Philippe Lesage videóüzenetben köszönte meg az elismerést: Buenos Airesből jelentkezett be, ahol épp egy filmfesztiválon vesz részt. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehet ott a díjátadón az Urániában, valamint reményét is, hogy egyik következő filmjével eljut majd Budapestre.

 A Démonok szinopszisa: Miközben Montreal fiatal fiúkat célzó emberrablások sorozatát nyögi, a tízéves Felix a tanév végére készül a látszólag csendes külvárosban. Felix élénk képzelőerővel megáldott, érzékeny fiú, aki mindentől fél. A képzeletében létező démonok egyre inkább az őt körülvevő zavaros világot kezdik tükrözni.

A filmet a Titanic három vetítésén láthatta a közönség – magyarországi bemutatójáról egyelőre nem érkezett hír.

 evolution.jpegLucile Hadžihalilović: Evolúció

A zsűri különdíja – Evolúció

A zsűri különdíjban részesítette az Evolúció című francia–belga–spanyol filmet (rendező: Lucile Hadžihalilović), amely „fájóan súlyos és időszerű mondanivalóját nagyon erős dramaturgiával és gyönyörűen fényképezett, kíméletlenül hatásos képekkel mesélte el”. 

Az Evolúció szinopszisa: A tízéves Nicolas egy csupán nők és fiatal fiúk lakta távoli szigeten él az anyjával. Az óceánra néző kórházban minden fiút furcsa orvosi kezelésnek vetnek alá, de egyedül Nicolas kérdőjelezi meg a vele történteket. Érzi, hogy az anyja hazudik neki, és elszántan próbálja kideríteni, hogy mit is művel a többi nővel éjszakánként a tengerparton. Felfedezése csak kezdete az őt egyre inkább magába szippantó rémálomnak, ám a kórház fiatal ápolónőjében nem várt szövetségesre talál.

Az Evolúciónak két vetítése volt a Titanicon, magyarországi bemutatója nem tervezett.

Szólj hozzá!

Tegnap kezdődött a 23.Titanic Nemzetközi Filmfesztivál

2016.04.08. 12:54 Virage

Nemzetközi vendégek is részt vesznek a 2016. április 7-én indult Titanic filmfesztiválon, amely a Tanna című ausztrál filmmel nyitott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Titanic idén 23. éve a budapesti filmes élet egyik legfontosabb eseménye: a tíz napon át tartó fesztivál a nemzetközi független filmes termés legjavát gyűjti össze a magyar közönség számára.

 titanicfilmfest_anim_logo_3.png

A fesztiválon nemzetközi vendégek is részt vesznek: a zsűrielnök Hrönn Marinósdóttir, a Reykjavíki Filmfesztivál igazgatója lesz, valamint Budapestre látogat és a filmek vetítése után a közönséggel beszélget Nicole Horányi (rendező, Motley törvénye / Motley’s Law), Renars Vimba (rendező, Sárvirág / Mellow Mud), Ines Tanovic (rendező, Mindennapi életünk / Our Everyday Life), Alena Mihulova (főszereplő, Házi gondozás / Home Care) és Yichun Wang (rendező, Ami a sötétben rejlik / What’s in the Darkness).

A Titanic szervezői a korábbi évekhez hasonlóan a kilenc filmet felvonultató versenyprogramon kívül öt szekcióba rendezték az idei válogatást: Fesztiválkedvencek, Amerikai függetlenek, Ázsiai szelek, A sötét oldal, Filmdokk.Ezeken kívül két rövidfilmet is vetítenek majd a fesztiválon.

 tanna_key_still_1.jpgMartin Butler, Bentley Dean: Tanna

A nyitófilm (április 7., Uránia) az ausztrál Tanna volt, amely a velencei filmfesztiválon mutatkozott be, és ott díjat is nyert. A film egy ősi, csendes-óceáni törzs világába kalauzol. Megtörtént esetet dolgoz fel: a törzs szigorú hagyományaival szembeszálló fiatal szerelmespár történetét.

 A zárófilm (április 15., Uránia)  a Velencében Arany Oroszlán díjra jelölt A Bigger Splash című olasz–amerikai bűnügyi lélektani dráma lesz Dakota Johnson, Ralph Fiennes, Tilda Swinton és Matthias Schoenaerts főszereplésével.

 abs_05417.jpgLuca Guadagnino: A Bigger Splash

Az izgalmas nemzetközi válogatás mellett fontos magyar premier is lesz a Titanicon: a fesztivál kiemelt gálavetítése Fliegauf Bence Liliom ösvény című alkotásának első hazai bemutatkozása lesz. A film egy anya és kisfia utazását kíséri végig egy mesékkel, emlékekkel és belső démonokkal övezett úton. A Liliom ösvény világpremierje a Berlinalén volt februárban.

Szintén Berlinben mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs rövidfilmje is, amelyet a Titanicon is láthat a közönség. A haikuszerű jeleneteket felvillantó, a szerelem három szakaszát bemutató rövidfilm egyik részlete lett az idei Titanic hivatalos befutófilmje.

 lilom_osveny.jpgFliegauf Bence Liliom ösvény

Ahogy Allan Sørensen programigazgató fogalmaz: a szervezők célja, hogy izgalmas, friss és gondolatébresztő alkotásokat juttassanak el a magyar közönséghez, valamint megmutassák, milyen változatos és sokféle napjaink filmművészetének műfaji, stílus- és témabeli merítése. Reményei szerint a filmszerető közönség minden tagja talál majd valami kedvére valót a Titanicon. Horváth György fesztiváligazgató elmondta: a főváros fesztiválja számos meglepetést tartogat a fesztivált jól ismerőknek és az új nézőknek egyaránt. 

A Titanic összes szekciójának teljes programja és vetítési időpontjai elérhetők a fesztivál honlapján: www.titanicfilmfest.hu.

Szólj hozzá!

Kiosztották a negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál díjait

2016.04.04. 14:44 Virage

Szerdától szombatig mutatták be a Toldi moziban a Friss Hús 4.0 rövidfilmfesztivál versenyprogramjába beválogatott  magyar és  nemzetközi rövidfilmet. A fesztivál utolsó napján, vasárnap ismétlő vetítéseken lehet megnézni a fesztiválon vetített magyar filmeket. Vasárnap 16.30 órakor adták át a fesztivál díjait.

A díjnyertes alkotások:

  • Ferenczik Áron: Szabó úr (legjobb magyar rövidfilm)

  • Bucsi Réka: LOVE (legjobb magyar animáció)

  • Fyzal Boulifa: Rate me (legjobb nemzetközi rövidfilm)

  • Deák Kristóf: A legjobb játék (Lovas Nándor-díj – a pitchfórum legjobb filmterve)

szabo_ur.jpgFerenczik Áron: Szabó úr

A zsűri külön kiemelte a következő alkotásokat:

Az élőszereplős szekcióban:

  • Oláh Kata: En passant (a műfajok közti átmenet határán megmaradó, dokumentarista jellegű ábrázolásmódjáért)

  • Szilágyi Fanni: Fehér farkas (a befogadóra tett erős hatásáért)

en_passant_atmeretezett.jpgOláh Kata: En passant

Az animációs szekcióban:

  • Kopasz Milán: Beyond (aprólékos, minden részletre kiterjedő képi világáért)

A Daazo.com továbbá kiemelte a Mindenki című filmet, Deák Kristóf alkotását (az esztétikumot előtérbe helyező és a hatalom és a gyermekek viszonyát érzékletes módon bemutató ábrázolásmódjáért).

 

A 4. Friss Hús rövidfilmfesztiválról

A március 30. és április 3. között megrendezett negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál vetítései szinte kivétel nélkül telt házasak voltak. A budapesti közönség figyelme mellett egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés is övezte a fesztivált, ahol minden filmet angol felirattal vetítettek.

A magyar versenyszekció zsűri döntését vasárnap délután, a Toldi mozi nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Tomasz Sliwinski Oscar-díjra jelölt lengyel filmrendező, Marija Milovanovic, az Oscar-jelölő Vienna Independent Shorts filmfesztivál menedzsere és  Szirmai Gergely videoblogger, filmkritikus volt.

A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Ferenczik Áron alkotása, a Szabó úr című film kapta, amely egy érzékek nélkül élő férfi különös életét mutatja be 19 percben. „A film több szinten működik: egyaránt közvetít erős személyes és társadalmi üzenetet, valamit erős politikai tartalmat is hordoz” – fogalmazott a zsűri, továbbá kiemelte az operatőri munka minőségét és a remek színészi alakításokat.

A legjobb magyar animáció Bucsi Réka LOVE című, a szerelmet haikuszerű jelenetekben felvillantó, 14 perces lírai alkotása lett. „Egyszerűen csodálatos” – mondták a zsűri tagjai.

Az NMHH Médiatanácsa által felajánlott díj mindkét film esetében 500.000 forint.  

bucsi_reka_love_1.jpgBucsi Réka: LOVE

A nemzetközi szekció zsűrijének tagjai Petr Horák, az prágai székhelyű iShorts rövidfilmes platform alapítója és Gyenge Zsolt filmesztéta volt. Az általuk kiválasztott, 1000 euró díjazásban részesülő legjobb nemzetközi rövidfilm a Rate me című 17 perces alkotás, Fyzal Boulifa brit rendező műve lett.

„A zsűrit lenyűgözte a film nyers és experimentális formanyelvének radikalitása. Az a mód, ahogyan az új média működési logikája megtermékenyíti a film képi világát, mellbevágó vizuális tapasztalatot eredményez, ráadásul egyúttal az internetes kommunikáció emberi viszonyokra tett hatásába is bepillantást enged.” – hangzott az indoklás.

rate_me.jpgFyzal Boulifa: Rate me

A második magyar pitchfórumra péntek délelőtt került sor a Toldi moziban, ahol a fórumra kiválogatott, fejlesztés alatt álló rövidfilmek terveit (pitcheit) mutatták be a filmek alkotói. A beérkezett több mint 60 pályázatból a kiválasztott tervek szakmai zsűri előtt mutatkoztak be, melynek tagjai Deák Dániel Daazo-alapító, Kovács Gábor producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Taschler Andrea producer voltak. Az eseményt Áprily Zoltán, a Daazo.com társalapítója moderálta. A 300.000 forintos nyereményt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze, Deák Kristóf A legjobb játék című filmterve kapta. A zsűri díjazta az izgalmas témaválasztást, a projektben rejlő ígéretes vizuális koncepciót, illetve a prezentáció magas minőségét. Az elismerést a szervezők a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról nevezték el.

Szólj hozzá!

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat

2016.03.22. 19:52 Virage

Írta: Danileszk Rita

A Halálos közellenség  (2008) c. filmért legjobb rendezőnek járó César-díjjal kitüntetett Jean-François Richet ismét Vincent Cassellel készített filmet. Ezúttal egy vígjátékba oltott drámát,mely a férfibarátságról és a generációk közötti kommunikációs nehézségekről is szól...

 egy_orult_pillanat_b1_final.jpg

Antoine (François Cluzet) és Laurent (Vincent Cassel) középkorú férfiak, egyben legjobb barátok is, akik nyaralni indulnak kamasz lányaikkal. A fiatalok cserfesek és lobog bennük a tűz, de mint kiderül, a papák se küldték még nyugdíjba a libidójukat. A bulis nyaralás azonban váratlan fordulatot vesz, amikor Antoine lánya, Louna (Lola Le Lann) beleszeret Laurent-ba, mely szerelem aztán egy őrült pillanatban be is teljesedik a holdfényes tengerparton.  A helyzet azonban Laurent számára minden fronton kínossá válik, amikor  nem csak saját, élesszemű lánya szemrehányó viselkedésével és Louna folyamatos ostromával kell megbírkóznia, hanem azon feladat megoldásával is, hogy a mit sem sejtő Antoine megbízásából ki kellene derítenie azon gaz  - és korántsem kamasz - csábító kilétét, aki elcsavarta az ő Louna-jának fejét...

maxresdefault_1.jpg

Claude Berri: Egy őrült pillanat (1977)

Az Egy őrült pillanat c. film esetében a vígjátéki hangvételbe ágyazott drámai kérdésfelvetések, továbbá a mai korszellemre hangolás indokolja, hogy a rendező, Jean-François Richet , miért remakelte az eredeti, 1977-es Claude Berri filmet.  Berri filmjének nem csak atmoszférája hat avíttasnak a mai néző számára, de az is tökéletesen elképzelhetetlen, hogy bármely kamaszlány beleszeressen annak tényleg öreges férfi főszereplőjébe. Ennél sokkal hitelesebb és szórakoztatóbb ugyan az 1984-es amerikai verzió (Riói románc) Michael Caine-nel a főszerepben (és Demi Moore-ral a mellék-mellékszerepben), ebből a vegytiszta vígjátékból viszont épp az a sötétebb tónus hiányzik, mellyel Richet átszínezte saját alkotását, emberibbé téve és a nézőhöz is közelebb hozva a történetet.

rioi_romanc.jpg

Stanley Donan: Riói románc (1984)

A középkorú férfi – fiatal lány kapcsolatot bemutató sztori önmagában ugyan nem hatna az újdonság erejével, azonban az igen, amikor ennek a szereplők hozzátartozóira gyakorolt hatása is bemutatásra kerül. A két korábbi verzióhoz képest óriási  piros pont, hogy Richet filmjében Laurent lányának, Marie-nak a figurája is egy hús-vér kamasz személyiségjegyeivel lett felruházva, aki nem csupán asszisztál a helyzethez, hanem bizony állást foglal, és kimondja a film legkeményebb kritikáját.  Ebben az apa-lánya kapcsolatban Laurent, mint apa totális kudarcot vall, melynek saját gyávasága és lányával való kommunikációképtelensége az oka.

laurent_es_marie.jpg

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Laurent (Vincent Cassel) és Marie (Alice Isaaz )

Richet filmjére és karaktereire összességében jellemző ez a fajta összetettség, árnyaltság, és pont ettől kap mélységet az egész sztori is. Emiatt nem beszélhetünk könnyed vígjátékról az Egy őrült pillanat esetében, pedig egyes jelenetek bizony jóízű nevetésre késztetik a nézőt.  Viszont a film cselekménye  kicsit leül, miután Antoine megbízza Laurent a csábító leleplezésével.  Epizódokat látunk, melyben Antoine kínosabbnál kínosabb módon  igyekszik megtalálni a keresett személyt, Laurent viszont épp ettől kerül kellemetlen helyzetbe. Lehet azonban, hogy épp ez a lendületvesztés kellett ahhoz, hogy némiképp stílust és ritmust váltva,  képes legyen meglepetést okozni a rendező az alkotás a végével.

atmeretezett.jpg

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Louna (Lola Le Lann), Laurent (Vincent Cassel) és Antoine (François Cluzet)

Vincent Cassel tökéltes választás volt a 45 éves Laurent figurájára, akibe – talán a korízlés szerencsés változásának és a színész kisugárzásának köszönhetően – simán elképzelhető, hogy bármely tinilány beleszeressen. Ahogy az is, hogy ugyanakkor egy 18 évesnek az apja legyen, és e két tényben mégse találjunk ellentmondást. De Cassel nem csupán külső megjelenése okán marad emlékezetes Laurent szerepében, hanem elsősorban finom és visszafogott gesztusokban bővelkedő alakítása miatt. Ahogy az Antoine-t játszó François Cluzet is, aki bár hozza a francia vígjátéki figurák túlzó gesztusait, a film drámai csúcspontján annyira visszafogott és úgy hallgat, ahogy csak egy összetört ember, és egy, a helyes megoldást kereső apa tudhat. Richet a kamaszlányokat megformáló színésznőket is nagyon jól eltalálta, bár számomra kevésbé a magából mindent megmutató, Lolitára hajazó Lola Le Lann, inkább a lázadó, mégis bölcs, a kamasz- és felnőttkor határán mozgó Marie-t alakító Alice Isaaz marad emlékezetes.

atmeretezett3.jpg

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Marie (Alice Isaaz )

Az Egy őrült pillanatról összességében elmondható, hogy szórakoztató, ugyanakkor bizonyos mélységekkel is bíró alkotás. Számomra kicsit felemás élményként rögzült, talán a stílusváltás, talán a nyitva hagyott befejezés miatt.  Valószínű, hogy éppen ez a furcsasága fogja kiemelni a tucatfilmek közül, és teszi olyan „vígjátékká”, melyre azért később is emlékezni fogunk.

Az Egy őrült pillanat c. film 2016. március 10-étől a mozikban!

A film magyar feliratos előzetese itt

Az Egy őrült pillanat rendezőjével, Jean-François Richet-vel készült interjú itt olvasható:

http://virage.blog.hu/2016/03/22/_szerintem_ez_egy_elarult_baratsag_tortenete

 

Szólj hozzá!