Danileszk Rita
A kétszeres César-díjas forgatókönyvíró, Thomas Bidegain (A próféta, Rozsda és csont, Dheepan) erőteljes rendezői debütálásában, a Cowboyok c. filmben, a klasszikus westernek allegóriáját használja arra, hogy bemutasson egy apáról fiúra szálló terhes örökséget, egy teljesíthetetlennek tűnő feladatot, mely végül nem csak az apa, de a fiú életcéljává is válik…
Dél –Franciaország , 1994, Country Fesztivál. A színpadon a köztiszteletnek örvendő családapa, Alain (Francois Damiens) a Tennessee Waltz című dalt énekli, majd a szám közepén lejön és felkéri 16 éves lányát egy bensőséges, szeretetteljes táncra. Ez az utolsó idilli pillanat az apa és családja életében, ugyanis a lánynak néhány óra múlva nyoma vész. A szülők tanácstalanok, különösen, amikor kiderül, hogy mit sem tudtak lányuk muszlim barátjáról, vagy arról, hogy arabul tanult. Az anya először tinézsderkori lázadásként értelmezi a történteket és bízik lánya visszatérésében, ám Alain érzi, itt többről van szó. Miután világossá válik, hogy annak ellenére sem számíthatnak a hatóságokra, hogy lányuk feltehetően egy muszlim radikális csoportba keveredett, az apa saját nyomozásba kezd. Az éveket felölelő és földrészeken átívelő hajsza, melyben az időközben serdülővé, majd felnőtté váló fia, Kid (Finnegan Oldfield) lesz a társa, nem egyszer életveszélyes helyzeteket eredményez.
Bidegain szépen felépített és lassan kibontott, majd' két órás filmjének figurái úgy válnak westernhősökké, hogy a színtér mindvégig a napjainkban nagyon is aktuális realitás marad. Az első jelenetbeli hosszan kitartott arc, a sokatmondó, kortalan, kerekded, szőke hajzuhataggal keretezett lányarc képe az, mely szereplőinket rendületlenül és fáradhatatlanul hajtja tovább az úton, és amely a film utolsó jelenetében lesz újra látható - teljesen más keretbe foglalva. A két jelenet között eltelő nagyjából 15-20 év alatt azonban ezen arc tulajdonosának a hiánya az, mely az apából antihőst, a fiúból pedig hőst farag.
A lány kutatása először egy hétköznapi és kétségbeesett apa harcaként indul, aki aztán a történtek hatására teljesen megváltozik: tökéletes hidegvérrel tárgyal az iszlám fundamentalistákkal, megtanul valamennyire arabul is, keménnyé és céltudatossá válik, miközben mindent és mindenkit eltaszít magától. A cél elérhetetlensége végül teljesen kifordítja önmagából, megszállottá teszi, és lassan az őrület határára kergeti őt. Fia, Kid kezdetben csak kísérő és szemlélő apja mellett, de aztán rájön: az apjától örökölt cél az, mely őt magát is meghatározza, így aktív szereplővé, főszereplőjévé kell válnia a történetnek.
Az ő külső és belső utazásaiknak köszönhetően mi is szembetalálkozunk a Franciaországban is problematikus muszlim-kérdéssel, az iszlám államokban lévő fundamentalistákkal, vagy azzal a John C. Reilly által alakított amerikai kereskedővel, aki saját nemzetének szimbólumává válik a zavarosban halászó és nyerészkedő kalandor figurájával. Érdekes amúgy az az ellentmondásos Amerika-kép, amelyet a rendező szépen beledolgoz a film matériájába. Kezdve a Country Fesztivállal, ahol mindenki cowboynak öltözik, vagy ahogy 9/11-et követően a fejkendőt viselő lányt letámadják ugyanezen a fesztiválon. Ugyanakkor éppen a már említett kereskedő leplezi le ennek az „amerikaiságnak” a valódi arcát tökéletesen önös viselkedésével.
A rendező-forgatókönyvíró a cselekmény kidolgozottságát és a karakterábrázolást tekintve is egy remekül összerakott, emlékezetes alkotást tett le az asztalra. A Cowboyok azonban nem szociodráma, annak ellenére, hogy mégis ez az egyik mozgatórugója a történetnek. 9/11 vagy a londoni metrórobbantás is csupán támpontokként szolgálnak: a nézőnek tájékoztatás, hogy mennyi idő telt el a lány eltűnése óta, Kidnek pedig iránytű, hogy aktuálisan merre induljon nővére nyomait keresni. A film legtöbb eseménye és szereplője szinte csak asszisztál a két férfi sorsának a kibontásához, ám ez egyáltalán nem kelt a nézőben semmiféle hiányérzetet. Bidegain teljes mértékben a két főszereplő karakterre koncentrál, pontosabban arra az először láthatatlan, majd egyre szorosabbá váló kötelékre, mely apát és fiát, időt és teret felülírva összeköt, és ez nem más, mint a keresés aktusa. A lezárásban látható „megváltás” pedig ugyanakkor fájdalmasan hétköznapi is – épp olyan, mint maga az élet.
Országos bemutató: 2015. november 26.
A film előzetese itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=KicZvcgnATg
