Szerdától szombatig mutatták be a Toldi moziban a Friss Hús 4.0 rövidfilmfesztivál versenyprogramjába beválogatott  magyar és  nemzetközi rövidfilmet. A fesztivál utolsó napján, vasárnap ismétlő vetítéseken lehet megnézni a fesztiválon vetített magyar filmeket. Vasárnap 16.30 órakor adták át a fesztivál díjait.

A díjnyertes alkotások:

• Ferenczik Áron: Szabó úr (legjobb magyar rövidfilm)

• Bucsi Réka: LOVE (legjobb magyar animáció)

• Fyzal Boulifa: Rate me (legjobb nemzetközi rövidfilm)

• Deák Kristóf: A legjobb játék (Lovas Nándor-díj – a pitchfórum legjobb filmterve)

Ferenczik Áron: Szabó úr

A zsűri külön kiemelte a következő alkotásokat:

Az élőszereplős szekcióban:

• Oláh Kata: En passant (a műfajok közti átmenet határán megmaradó, dokumentarista jellegű ábrázolásmódjáért)

• Szilágyi Fanni: Fehér farkas (a befogadóra tett erős hatásáért)

Oláh Kata: En passant

Az animációs szekcióban:

• Kopasz Milán: Beyond (aprólékos, minden részletre kiterjedő képi világáért)

A Daazo.com továbbá kiemelte a Mindenki című filmet, Deák Kristóf alkotását (az esztétikumot előtérbe helyező és a hatalom és a gyermekek viszonyát érzékletes módon bemutató ábrázolásmódjáért).

A 4. Friss Hús rövidfilmfesztiválról

A március 30. és április 3. között megrendezett negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál vetítései szinte kivétel nélkül telt házasak voltak. A budapesti közönség figyelme mellett egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés is övezte a fesztivált, ahol minden filmet angol felirattal vetítettek.

A magyar versenyszekció zsűri döntését vasárnap délután, a Toldi mozi nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Tomasz Sliwinski Oscar-díjra jelölt lengyel filmrendező, Marija Milovanovic, az Oscar-jelölő Vienna Independent Shorts filmfesztivál menedzsere és  Szirmai Gergely videoblogger, filmkritikus volt.

A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Ferenczik Áron alkotása, a Szabó úr című film kapta, amely egy érzékek nélkül élő férfi különös életét mutatja be 19 percben. „A film több szinten működik: egyaránt közvetít erős személyes és társadalmi üzenetet, valamit erős politikai tartalmat is hordoz” – fogalmazott a zsűri, továbbá kiemelte az operatőri munka minőségét és a remek színészi alakításokat.

A legjobb magyar animáció Bucsi Réka LOVE című, a szerelmet haikuszerű jelenetekben felvillantó, 14 perces lírai alkotása lett. „Egyszerűen csodálatos” – mondták a zsűri tagjai.

Az NMHH Médiatanácsa által felajánlott díj mindkét film esetében 500.000 forint.  

Bucsi Réka: LOVE

A nemzetközi szekció zsűrijének tagjai Petr Horák, az prágai székhelyű iShorts rövidfilmes platform alapítója és Gyenge Zsolt filmesztéta volt. Az általuk kiválasztott, 1000 euró díjazásban részesülő legjobb nemzetközi rövidfilm a Rate me című 17 perces alkotás, Fyzal Boulifa brit rendező műve lett.

„A zsűrit lenyűgözte a film nyers és experimentális formanyelvének radikalitása. Az a mód, ahogyan az új média működési logikája megtermékenyíti a film képi világát, mellbevágó vizuális tapasztalatot eredményez, ráadásul egyúttal az internetes kommunikáció emberi viszonyokra tett hatásába is bepillantást enged.” – hangzott az indoklás.

Fyzal Boulifa: Rate me

A második magyar pitchfórumra péntek délelőtt került sor a Toldi moziban, ahol a fórumra kiválogatott, fejlesztés alatt álló rövidfilmek terveit (pitcheit) mutatták be a filmek alkotói. A beérkezett több mint 60 pályázatból a kiválasztott tervek szakmai zsűri előtt mutatkoztak be, melynek tagjai Deák Dániel Daazo-alapító, Kovács Gábor producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Taschler Andrea producer voltak. Az eseményt Áprily Zoltán, a Daazo.com társalapítója moderálta. A 300.000 forintos nyereményt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze, Deák Kristóf A legjobb játék című filmterve kapta. A zsűri díjazta az izgalmas témaválasztást, a projektben rejlő ígéretes vizuális koncepciót, illetve a prezentáció magas minőségét. Az elismerést a szervezők a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról nevezték el.

Írta: Danileszk Rita

A Halálos közellenség  (2008) c. filmért legjobb rendezőnek járó César-díjjal kitüntetett Jean-François Richet ismét Vincent Cassellel készített filmet. Ezúttal egy vígjátékba oltott drámát,mely a férfibarátságról és a generációk közötti kommunikációs nehézségekről is szól...

Antoine (François Cluzet) és Laurent (Vincent Cassel) középkorú férfiak, egyben legjobb barátok is, akik nyaralni indulnak kamasz lányaikkal. A fiatalok cserfesek és lobog bennük a tűz, de mint kiderül, a papák se küldték még nyugdíjba a libidójukat. A bulis nyaralás azonban váratlan fordulatot vesz, amikor Antoine lánya, Louna (Lola Le Lann) beleszeret Laurent-ba, mely szerelem aztán egy őrült pillanatban be is teljesedik a holdfényes tengerparton.  A helyzet azonban Laurent számára minden fronton kínossá válik, amikor  nem csak saját, élesszemű lánya szemrehányó viselkedésével és Louna folyamatos ostromával kell megbírkóznia, hanem azon feladat megoldásával is, hogy a mit sem sejtő Antoine megbízásából ki kellene derítenie azon gaz  - és korántsem kamasz - csábító kilétét, aki elcsavarta az ő Louna-jának fejét...

Claude Berri: Egy őrült pillanat (1977)

Az Egy őrült pillanat c. film esetében a vígjátéki hangvételbe ágyazott drámai kérdésfelvetések, továbbá a mai korszellemre hangolás indokolja, hogy a rendező, Jean-François Richet , miért remakelte az eredeti, 1977-es Claude Berri filmet.  Berri filmjének nem csak atmoszférája hat avíttasnak a mai néző számára, de az is tökéletesen elképzelhetetlen, hogy bármely kamaszlány beleszeressen annak tényleg öreges férfi főszereplőjébe. Ennél sokkal hitelesebb és szórakoztatóbb ugyan az 1984-es amerikai verzió (Riói románc) Michael Caine-nel a főszerepben (és Demi Moore-ral a mellék-mellékszerepben), ebből a vegytiszta vígjátékból viszont épp az a sötétebb tónus hiányzik, mellyel Richet átszínezte saját alkotását, emberibbé téve és a nézőhöz is közelebb hozva a történetet.

Stanley Donan: Riói románc (1984)

A középkorú férfi – fiatal lány kapcsolatot bemutató sztori önmagában ugyan nem hatna az újdonság erejével, azonban az igen, amikor ennek a szereplők hozzátartozóira gyakorolt hatása is bemutatásra kerül. A két korábbi verzióhoz képest óriási  piros pont, hogy Richet filmjében Laurent lányának, Marie-nak a figurája is egy hús-vér kamasz személyiségjegyeivel lett felruházva, aki nem csupán asszisztál a helyzethez, hanem bizony állást foglal, és kimondja a film legkeményebb kritikáját.  Ebben az apa-lánya kapcsolatban Laurent, mint apa totális kudarcot vall, melynek saját gyávasága és lányával való kommunikációképtelensége az oka.

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Laurent (Vincent Cassel) és Marie (Alice Isaaz )

Richet filmjére és karaktereire összességében jellemző ez a fajta összetettség, árnyaltság, és pont ettől kap mélységet az egész sztori is. Emiatt nem beszélhetünk könnyed vígjátékról az Egy őrült pillanat esetében, pedig egyes jelenetek bizony jóízű nevetésre késztetik a nézőt.  Viszont a film cselekménye  kicsit leül, miután Antoine megbízza Laurent a csábító leleplezésével.  Epizódokat látunk, melyben Antoine kínosabbnál kínosabb módon  igyekszik megtalálni a keresett személyt, Laurent viszont épp ettől kerül kellemetlen helyzetbe. Lehet azonban, hogy épp ez a lendületvesztés kellett ahhoz, hogy némiképp stílust és ritmust váltva,  képes legyen meglepetést okozni a rendező az alkotás a végével.

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Louna (Lola Le Lann), Laurent (Vincent Cassel) és Antoine (François Cluzet)

Vincent Cassel tökéltes választás volt a 45 éves Laurent figurájára, akibe – talán a korízlés szerencsés változásának és a színész kisugárzásának köszönhetően – simán elképzelhető, hogy bármely tinilány beleszeressen. Ahogy az is, hogy ugyanakkor egy 18 évesnek az apja legyen, és e két tényben mégse találjunk ellentmondást. De Cassel nem csupán külső megjelenése okán marad emlékezetes Laurent szerepében, hanem elsősorban finom és visszafogott gesztusokban bővelkedő alakítása miatt. Ahogy az Antoine-t játszó François Cluzet is, aki bár hozza a francia vígjátéki figurák túlzó gesztusait, a film drámai csúcspontján annyira visszafogott és úgy hallgat, ahogy csak egy összetört ember, és egy, a helyes megoldást kereső apa tudhat. Richet a kamaszlányokat megformáló színésznőket is nagyon jól eltalálta, bár számomra kevésbé a magából mindent megmutató, Lolitára hajazó Lola Le Lann, inkább a lázadó, mégis bölcs, a kamasz- és felnőttkor határán mozgó Marie-t alakító Alice Isaaz marad emlékezetes.

Jean-François Richet : Egy őrült pillanat - Marie (Alice Isaaz )

Az Egy őrült pillanatról összességében elmondható, hogy szórakoztató, ugyanakkor bizonyos mélységekkel is bíró alkotás. Számomra kicsit felemás élményként rögzült, talán a stílusváltás, talán a nyitva hagyott befejezés miatt.  Valószínű, hogy éppen ez a furcsasága fogja kiemelni a tucatfilmek közül, és teszi olyan „vígjátékká”, melyre azért később is emlékezni fogunk.

Az Egy őrült pillanat c. film 2016. március 10-étől a mozikban!

A film magyar feliratos előzetese itt

Az Egy őrült pillanat rendezőjével, Jean-François Richet-vel készült interjú itt olvasható:

http://virage.blog.hu/2016/03/22/_szerintem_ez_egy_elarult_baratsag_tortenete

Jean-François Richet francia filmrendező (Halálos közellenség) a Frankofón Filmnapok vendégeként érkezett Magyarországra legújabb filmje, az Egy őrült pillanat c. alkotás bemutatása kapcsán.  Ennek apropójából beszélgettünk a Sofitel Budapest hotel halljában.

Danileszk Rita interjúja

Danileszk Rita: Most jár először Budapesten? Volt ideje körülnézni a városban?

Jean-François Richet : Ez a második alkalom, hogy itt vagyok. Előző alkalommal jártam a Budai Várban, most viszont nem voltam sehol, mert csak múlt éjjel érkeztem.

D.R.: Remélem lesz még alkalma jobban is körülnézni a városban, megéri! Áttérve legújabb filmjére, az Egy őrült pillanatra, miért szerette volna újra elmesélni ezt a történetet?  (A film Claude Berri 1977-es filmjének remake-je -- a szerk.).

J-F. R.:  Azt gondolom, a szüzsé, a téma lehetőséget ad arra, hogy a mai francia társadalomról beszélhessünk. A  szülő-gyerek viszony annyira  megváltozott, hogy az alaptéma kibontása egy teljesen más filmet eredményez, mint amilyen Claude Berrié volt.

Jean-François Richet  

D.R.: Ez igaz, de nem csupán a szülő-gyerek kapcsolat volt a domináns különbség a két alkotás között. A karakterek tekintetében is volt eltérés, az 1977-es filmben például a férfi inkább tűnt bácsinak, mint vonzó középkorúnak...

J-F. R.: Igen, valóban, pedig a fizikai kor a két férfi esetében ugyanaz volt. Viszont azt is mondhatjuk, hogy a Vincent Cassel által játszott figura sokkal inkább haveri-baráti viszonyban áll a lányokkal, mintsem valódi apai kapcsolatban, és ezzel az egy momentummal a lányokhoz való mindenféle viszonyulása is változik.  Ami nagy különbség Claude Berri filmjéhez képest, hogy ott nincs semmi kétségünk afelől, hogy a felnőtt, a férfi szereti a lányt. Többször lefekszik vele, itt viszont nem. Azt gondolom, hogy akkor már nem egy őrült pillanat lenne, ha többször lefeküdt volna vele. Azonban a szülők és gyerekek generációjának bemutatásán túl szerintem ez egy elárult barátság története is.

 Egy őrült pillanat - Antoine (François Cluzet) és Laurent (Vincent Cassel) 

D.R.: A film végére nyitva is hagyja ezt a kérdést olyan szempontból, hogy nem derül ki, Antoine és Laurent végül is kibékül-e egymással…

J-F. R.: Szerintem Antoine nem bocsát meg Laurent-nak, viszont nem akarja elrontani a lánya nyaralását, életét. Tehát azt gondolom, hogy maradnak még egy napot, aztán Laurent a lányával hazamegy Párizsba. Amúgy az is nagy különbség a két film között, hogy Antoine haragja az én verziómban nem robban, nem lesz egy látványos kiborulás, viszont nem is bocsát meg.

D.R.:  Mi a véleménye az amerikai verzióról? Hogy tetszett Önnek? (Riói románc, 1984. - szerk.)

J-F. R.: Nem láttam az amerikai verziót, csak a franciát ismerem. Annyit tudok az amerikairól, hogy Rióban játszódik.  Engem az alaptéma érdekelt, amit aztán a szerint alakítottam ki, amit szerettem volna kihangsúlyozni, elmondani belőle.

D.R.: A Lounát alakító Lola Le Lann a film forgatásakor alig volt idősebb a filmbeli figurájánál. Hogy választotta ki őt és milyen volt együtt dolgozni egy tapasztalatlanabb színésznővel?

J-F. R.: 700 fiatal színésznőt néztem meg, végül őt választottam, aki előtte nem csinált még semmit. De hát mi a színész? A színész a beindítója és a tükrözője az érzelmeknek. Azt gondolom, hogy van olyan tanult színész, aki nem indít érzelmeket, és van olyan nem tanult, aki meg igen.  És ő ilyen. Hezitálás nélkül őt választottam a 700 lány közül.

 Egy őrült pillanat - Louna (Lola Le Lann)

D.R.:  Tehát ösztönös tehetségről beszélhetünk.

J-F. R.: Szerintem két fajta színész van. Aki színészi technikát használ, ill. aki ösztönből játszik, Lola nyilván az utóbbi csoporthoz tartozik.  De az, hogy ilyen ösztönszerűen játszunk, az nem jelenti azt, hogy nem kell koncentrálni. Amúgy egy fiatal színész számára már önmagában nehézség Vincent Cassellel és François Cluzet-vel találkozni, ám Vincent is ilyen ösztönösen játszik, ami Lola-nak is segítség lehetett.

D.R.: Következő filmjében, a Blood Fatherben viszont teljesen más vizekre evez, ugyanis az egy akció-thriller lesz, Mel Gibsonnal a főszerepben…

J-F. R.: Igen, a forgatás már befejeződött, a film pedig augusztus végén fog kijönni. A sztori egy börtönből frissen szabadult emberről szól, aki el szeretné felejteni a múltját, amivel aztán mégiscsak szembe kell néznie, mert segítenie kell a lányán.

 Jean-François Richet  és Vincent Cassel

D.R.: Vincent Cassel-lel viszont nem az Egy őrült pillanat volt az első közös filmjük, és remélhetőleg nem is az utolsó. Tervez esetleg a közeljövőben további közös munkát, vagy most inkább Amerikában forgat?

J-F. R.: Két  filmtervem van, az egyik valóban egy amerikai film, de az azt követő pontosan Vincent-nal egy francia film lesz. Amúgy Vincent Cassel népszerű Magyarországon?

 D.R.: Szerintem abszolút igen, én legalábbis nagyon kedvelem. Úgyhogy kíváncsian várom a következő közös munkájukat!

Az Egy őrült pillanat c. film 2016. március 10-étől a mozikban!

A film magyar feliratos előzetese itt: 

A filmről írt Virage-kritika itt olvasható:  http://virage.blog.hu/2016/03/22/jean-fran_ois_richet_egy_orult_pillanat

Bucsi Réka LOVE című animációs rövidfilmje képviseli Magyarországot idén a rangos South by Southwest (SXSW) filmfesztiválon a texasi Austinban. A filmet az egyik legfontosabb észak-amerikai filmes seregszemle a hivatalos rövidfimes versenyprogramjában mutatja be.

Az 1988-as születésű Bucsi Rékára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen készített Symphony no. 42 kapcsán figyelt fel a hazai és nemzetközi animációs közönség, ugyanis a film a 2014-es Berlinale után különlegesen hosszú és eredményes fesztiválutat járt be. Díjazták több mint 50 nemzetközi fesztiválon, köztük olyan neves seregszemléken, mint Hiroshima, Chicago és Melbourne, majd versenybe került a 2015-ös Sundance Nemzetközi Filmfesztiválon, és mindezek mellett még Oscar-díj közelbe is került, ugyanis bejutott a legjobb kilenc rövid animációs film közé.

Bucsi Réka új filmje, a francia koprodukcióban készült LOVE címének megfelelően a szerelemről mesél, és dolgozza azt fel szürreális hangulatú, haiku-jellegű jelenetekkel. A történet egy távoli bolygón játszódik, mely egy külső hatás következtében elkezd átalakulni és hatással lenni az ottani élőlényekre.

A LOVE világpremierje az idei berlini filmfesztiválon lesz, a Berlinale Shorts válogatásában. A berlini után az austini fesztiválmeghívás, amelyet február 9-én este jelentettek be, további fontos szakmai elismerést jelent a fiatal alkotónak. A South by Southwest, azaz SXSW filmfesztivált az SXSW interaktív és SXSW zenei fesztivállal egy időben, 2016. március 11. és 19. között rendezik meg a texasi Austinban. A fesztivál célja a fiatal és friss látásmódú alkotók bemutatása, tehetséggondozás, és szakmai platformok létrehozása a világ minden tájáról ide érkező fiatal tehetségek számára. Az idei eseménysorozatra több mint 70 000 nézőt és szakmabeli vendéget várnak.

A filmet Magyarországon a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja támogatta, míg francia részről a CNC és az ARTE segítette az alkotókat. A magyar szakemberek mellett francia, dán és amerikai animációs munkatársak is hozzájárultak ahhoz, hogy a 14 perces film megvalósulhasson. A film hazai gyártója a Boddah, amelynek Bucsi Réka és Osváth Gábor producer mellett Rév Marcell és Szimler Bálint a tagjai. Közös alkotásuk, a Balaton Method c. zenés film a 2015-ös év egyik meglepetéssikere volt. Ugyancsak a Boddah égisze alatt készült a Gólyatábor című, hamarosan bemutatásra kerülő kisjátékfilm Kárpáti György Mór rendezésében.

A LOVE nemzetközi fesztiválforgalmazója a Daazo.

A LOVE előzetese a Vimeón: https://vimeo.com/151452791

A filmmel kapcsolatos híreket a Facebookon is érdemes követni: https://www.facebook.com/loverekabucsi/?fref=nf

A magyarhangya által szervezett online filmfesztivál az izlandi Rúnar Rúnarsson filmjének győzelmével végződött. Az Európai Unió által támogatott közönségedukációs program száz tagja által nyertesnek szavazott SPARROWS tavasszal kerül a hazai mozikba.

2015. december 4-én indult a SCOPE100 zártkörű online filmfesztivál. A programba beválogatott 100 filmértőnek 2016. január 17-én éjfélig kellett kiválasztania 10 fesztiválkedvenc film közül, hogy melyiket tartják a hazai pályán legígéretesebbnek. Az online fesztivál mellé a magyarhangya egy forgalmazói - esztétikai mini szabadegyetemet is szervezett, melyet Varró Attila filmesztéta vezetett. A közös vetítéseken a Scope100 közönség fele személyesen is részt vett, a beszélgetések, viták később zárt Facebook-csoportban tovább folytatódtak. Az élő vitákról videofelvétel készült, melyet online a vidéki ScopeKözönség is láthatott.

A résztvevőknek a nekik legjobban tetsző 5 filmet kellett sorba állítaniuk és pontozniuk. A szavazás január 17-én éjjel lezárult, a magyar Scope-nyertes megnyerő fölénnyel a SPARROWS lett. Az izlandi film 2016 tavaszán kerül a mozikba. A forgalmazás közösségi alapon működik majd, a kampány megtervezésében a Scope100 tagjai is részt vesznek.

SPARROWS

Rúnar Rúnarsson rövidfilmjeivel már tengernyi fesztiválszereplést tudhatott magáénak, amikor 2011-ben Cannes-ban bemutatták TŰZHÁNYÓ című nagyjátékfilmjét egy nyugdíjba vonult, házsártos halászemberről, ami után az egyre szélesebb körben elismert izlandi mozi egyik új ígéretének kiáltották ki. Második filmjében, a SPARROWSban egy 16 éves fiú költözik vissza részeges apjához Reykjavikból a Nyugati Fjordokhoz, hogy ott próbáljon meg a körülményekhez képest normális, felelősségteljes döntéseket hozva felnőtt emberré válni. A film legfontosabb erényének az izlandi építészeti sajátosságok és tájak izgalmas bemutatását tartották a kritikák, az éjszakákat a helyi- és időszaki adottságoknak megfelelően nélkülöző dráma képi világát dícsérve. A film zenéjét a Sigur Rós korábbi tagja, Kjartan Sveinsson szerezte, a vágója többek között a Lavinán és Lars von Trier Nimfomániásán dolgozott a SPARROWS-t megelőzően. A filmet torontói premierjét követően San Sebastianban a legjobb filmnek járó Arany Kagylóval jutalmazták, elnyerte az Ezüst Hugo-díjat, de a legjobb film díját nyerte el Varsói Filmfesztivál, Sao Pauloban és Thessalonikiben.

A SPARROWS előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=bvNw3WqecEo

A magyar SCOPE100 Top5 listája:

1. Sparrows
2. Chevalier
3. Much Loved
4. Frenzy
5. The Here After

A SCOPE100 program a további résztvevő országokban a következő eredménnyel zárult (nem hivatalos végeredmény):

REALITY / Csehország

SPARROWS / Norvégia

THE HERE AFTER / Belgium

IN THE CROSSWIND/ Ausztria

FRENZY / Lengyelország

A SPARROWS Norvégiában is nyert, Belgiumban pedig 2. helyezést ért el!

Magyar film is szerepelt a nemzetközi mezőnyben: a LIZA, A RÓKATÜNDÉR harmadik lett Norvégiában.

A SCOPE100 programot a Francia Intézet támogatta.